Angol szakos bölcsészként 2006-ban kezdett érdekelni a hazai és a nemzetközi feminizmus első világháború előtti története. Eleinte leginkább angol és egyesült államokbeli női írók és költők munkásságában mélyedtem el, 2011 óta foglalkozom a magyarországi feminista mozgalom történetével. Érdeklődésem a Nőtisztviselők Országos Egyesülete (NOE, 1896, Budapest) és a Feministák Egyesülete (FE, 1904, Budapest) tevékenységének feltérképezésével szinte egy időben fordult az egyletek vezetőinek életútja felé. Róluk közös jellemzőként két dolog mondható el: a hazai tudományosság és közvélemény legtöbbjükről megfeledkezett, így életükről és nőmozgalmi tevékenységükről alig tudunk valamit. Hézagos ismereteink – egyiküket leszámítva – sajnos valószínűleg a jövőben sem pótolhatók, hiszen hagyatékuk egyáltalán nem vagy csupán erősen töredékes állapotban maradt ránk.

Kivételt képez a Nőtisztviselők Országos Egyesületében, a Feministák Egyesületében, valamint a nemzetközi nő- és békemozgalomban is vezető szerepet vállaló (Bédy-) Schwimmer Rózsa (1877, Budapest–1948, New York), aki külföldön Rosika Schwimmerként vált ismertté. Életének mozaikkockáit éveken keresztül budapesti és bécsi gyűjtemények forrásai alapján próbáltam összeilleszteni, több-kevesebb sikerrel… 2017-ben viszont óriási lehetőséget kaptam: első alkalommal kutathattam két hónapon át Schwimmer New York-i közkönyvtárban (New York Public Library) őrzött, közel 50 iratfolyóméternyi hagyatékában. Miközben mindinkább beszippantott a századforduló budapesti és nemzetközi feminizmusának miliője, értetlenül álltam (és állok most is) az előtt, hogy a hazai történettudomány miként hagyhat(ott) szinte teljesen kiaknázatlanul egy ilyen értékes forrásanyagot? A történelem számos meghatározó nőalakja mellett miért nem tartott méltónak senki egy ilyen személyiséget arra, hogy (hosszabb) életrajzot szenteljen neki?

Bár a hagyaték teljesség igényével történő áttekintése szinte elképzelhetetlen, célként tűztem magam elé, hogy annak minél több szeletét ismerjem meg, átfogó(bb) képet alkotva a következő kérdésekről: Miként válhatott egy délvidéki zsidó család sarjaként világra jött tisztviselőnő a Nők Nemzetközi Választójogi Szövetségének (International Woman Suffrage Alliance, IWSA) sajtótitkárává? Milyen nehézségekkel kellett szembenéznie egy fiatal vidéki nőnek ahhoz, hogy újságíróként kereshesse a kenyerét? Miként sodorta össze az élet Schwimmert azzal a Glücklich Vilmával, aki az első nőként iratkozott be a budapesti egyetemre, és milyen körülmények között hozták létre a Feministák Egyesületét? Továbbá hogyan válhatott Schwimmer a történelem első női követévé, akit a Károlyi-kormány 1918 végén Svájcba delegált? Végül miként élte Rózsika és húga az emigránsok nehézségekkel teletűzdelt mindennapjait Ausztriában, az egykori császárvárosban 1920/1921-ben, majd 1921-től az USA-ban?

A Blogon Schwimmer egyesületi és békemozgalmi munkásságához, valamint privát életéhez köthetően osztok meg forrásokat nagyobb részben a New York-i hagyatékból, kisebb részben pedig a Feministák Egyesületének archívumából, amely a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában található Budapesten. A Schwimmernek címzett és az általa írott levelek, naplófeljegyzések, cikkek és egyesületi dokumentáció a magyar mellett német, angol és esetenként francia, illetve olasz nyelveken íródtak. Az idegen nyelvű források magyarra fordításától eltekintek, eredeti nyelven közlöm őket, bízva abban, hogy azok a nem magyar anyanyelvű, transznacionális nőmozgalom fejlődést kutató kollégák számára is relevánsak lehetnek.

Végezetül néhány gondolat a dokumentumok közlési módjáról. A források szövegét a mai helyesírás szabályaihoz igazítom, ami a gyakorlatban legtöbbször a rövid magánhangzók hosszúra változtatását jelenti. A magánszemélyek leveleiben a jellegzetes, régies írásmódot minden esetben megtartom. Az értelmezést zavaró nyelvhelyességi hibák után [sic!] megjegyzést teszek, s ugyanezt a gyakorlatot követem az egyes nőmozgalmi aktorok idegen nyelven írt leveleiben található nyelvtani és nyelvhelyességi hibák esetén is. Szövegközi megjegyzéseimet [ ] közé helyezem el. A központozási hiányosságokat a mai helyesírás szabályai szerint pótlom. Az eredeti szövegben aláhúzott és kurzivált szakaszokat megtartom.

Ajánlott hivatkozási forma: A forrás vagy a bejegyzés címe [online dok.]. Megjelenés helye és ideje: Schwimmerblog, ÉÉÉÉ. HH. NN. Letöltés ideje: ÉÉÉÉ. HH. NN. Hozzáférés: URL Link.

©Czeferner Dóra

New York, 2022. szeptember 30.

***

Néhány fontosabb írásom a témában:

• Kultúrmisszió vagy propaganda? Feminista lapok és olvasóik Bécsben és Budapesten. Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2021.
• Pillanatképek a magyarországi feminista mozgalom 1918 utáni történetéből. In: A Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület 2020. évi, pécsi konferenciájának kötete. HIK, Budapest, 2022. 85–98.
• Adalékok a Feministák Egyesülete nemzetközi beágyazottságához. Schwimmer Rózsa hagyatékából. Lymbus. Magyarságtudományi Forrásközlemények. 2020, 621–670.
• Túlélési stratégiák, alkalmazkodás, nemzetközi beágyazottság. A Feministák Egyesületéhez kapcsolódó kutatási lehetőségek a két világháború között. Per Aspera ad Astra, (2020): 2. 40–54.
• Schwimmer Rózsa lapszerkesztői tevékenysége 1907–1913 között. In: Török, Zsuzsa (szerk.) Nők, időszaki kiadványok és nyomtatott nyilvánosság, 1820–1920. Budapest, Reciti Kiadó 2020. 335–357.
• A New York-i Schwimmer Rózsa-hagyaték jelentősége a nőoktatás szempontjából. In: Ács Marianna–Czeferner Dóra–Pusztafalvi Henriette–Takács Zsuzsanna Mária (szerk.): Új kutatások a nőnevelés történetében. Kronosz Kiadó, Pécs, 2019. 124–144.
• A magyarországi feminista mozgalom első hivatalos lapja. A Nő és a Társadalom (1907–1913). ArchívNet. XX. századi történeti források. (https://www.archivnet.hu/a-magyarorszagi-feminista-mozgalom-elso-hivatalos-lapja-a-no-es-a-tarsadalom-1907-1913.
• A New York-i Bédy-Schwimmer Rózsa-hagyaték jelentősége. Levéltári Közlemények, (2018): 1. 157-169.