Schwimmerék sorvezetője vidéki fiókszervezetek alapításához
A Schwimmer-hagyatékból egy segesvári fiókszervezet alapítására tett (sikertelen) lépések rajzolódnak ki 1913-ból. Mindez azonban azért fontos, mert az ezzel kapcsolatban váltott levelekből képet kaphatunk azon munkafolyamatokról, amelyek egy vidéki feminista szervezet előkészítéséhez és működéséhez elengedhetetlenek voltak (illetve lettek volna).
Száz éves a Tanácsköztársaság, száz éve tért haza Schwimmer Bernből
Schwimmer berni diplomáciai szolgálatáról a korábbiakban Glant Tibor, Litván György, Peter Pastor és Szapor Judit publikáltak, azonban a New York-i hagyatékában korábban nem ismert forrásokra bukkantam: a többségében Károlyi Mihállyal 1945–1948/1949 között váltott levelek Schwimmer azon erőfeszítéseit dokumentálják, amelyek révén az 1918/1919-ben elmaradt követi fizetését kívánva kifizettetni a magyar állammal.
Diplomáciai fiaskó Bernben (1918/1919)
Közel száz éve, hogy Schwimmer a Tanácsköztársaság kikiáltásának előestéjén hazaérkezett Bernből, ahol a Károlyi-kormány rendkívüli követeként teljesített diplomáciai szolgálatot. Megbízatásáért azonban tiszteletdíjának csupán töredékért kapta meg. A kártérítési követeléseit 1948-as haláláig több ízben jelezte a mindenkori magyar kormányoknak – a kiterjedt levelezésből az alábbiakban Ágoston Péterrel és Kun Bélával váltott levelei olvashatók 1919/1920-ból.
Az IWSA alapító kongresszusa (Berlin, 1904. június 3–4.)
Miként vette kezdetét a magyarországi liberális-feminista nőmozgalom nemzetközi integrációja, és minek köszönhető, hogy Schwimmer nem csak hazája delegáltjaként, hanem rögtön előadóként vehetett részt az IWSA alapítására összehívott kongresszuson, 1904-ben Berlinben? A német nőmozgalom vezető személyiségeinek Schwimmerhez címzett leveleiből többek között ez is kiderül.
Szerződéstervezet (1906. november 9.)
A Nő és a Társadalom Lapkiadó Társaság szerződéstervezete Schwimmer számára az azonos című lap szerkesztői munkakörének betöltésével kapcsolatban. (1906. november 9.)
