Mélyen tisztelt Szerkesztő Uram,

Addig is, míg tengerentúlról beérkezik annak a híre, hogy milyen körülmények között nyerte el Schwimmer Rózsa az amerikai állampolgárságot, engedje meg Szerkesztő Uram, hogy nagybecsű lapjának folyó hó 4-iki számában közölt azon meglepő hírére, hogy Schwimmer Rózsa „meggondolta magát, s üsse a kő, fogadalmat tett, hogy igenis, ha úgy hozná a szükség, kardot ránt a japánok vagy a mexikóiak leteperésére”, a leghatározottabban tiltakozzam és felkérem, hogy ezen tiltakozásomat a sajtórendelet megfelelő szakasza értelmében becses lapjában közölni is szíveskedjék.

Miután eddig hozzánk sem érkezett egyéb, mint az állampolgárság elnyerésének sürgönyi híre, nincs módomban annak körülményeit Önnel közölni, de mindenesetre biztosítom Önt, hogy Schwimmer Rózsa nem engedett pacifizmusából egy hajszálnyit sem, és inkább kész lett volna egész életén keresztül a hontalanság keserű gyötrelmét szenvedni, mint hogy abból a szent és igaz meggyőződésből, hogy: ölni nem emberhez méltó cselekedet, bármily keveset, akár a legnagyobb árért is alkuba bocsásson.

Ismerem Schwimmer Rózsa emberszeretetét és a pacifizmusba vetett fanatikus hitét és biztosíthatom mindazokat, kik féltik őt a renegátság ódiumától, hogy

Schwimmer Rózsa sohasem fogja megtagadni pacifizmusát.

Ne vegye rossz néven tisztelt Szerkesztő Uram, ha arra bátorkodom Önt figyelmeztetni, hogy hátha mégis a jobb belátás és a Kellog-féle szellem győzött az amerikai igazságtalanság felett éppúgy, mint bizton hiszem és remélem, hogy győzni fog itthon is.

Soraim közlését kérve, vagyok

kiváló tisztelettel,

titkár

New York Public Library Manuscripts and Archives Division. Rosika Schwimmer Papers, Box 180.